Adatok és tények egy ősi kultúráról

Őskor (Kr. e. 5000–3000): Neolitikus kultúra, nomád vadászok letelepednek a Nílus-völgyben, kialakul a túlvilági hit
1. – 2. dinasztiák (kb. Kr. e. 3000 – 2665): Menesz király egyesíti Felső- és Alsó-Egyiptomot; Memfisz lesz a királyság fővárosa; hieroglifák jelennek meg; a különböző hatalmi központok közötti konfliktusok megrázzák a fiatal államot.
3. – 6. dinasztiák (kb. Kr. e. 2665 – 2155): Imhotep megépíti Dzsószer király lépcsőpiramisát Szakkarában. A nagy piramisépítők, Khufu, Khafre és Menkauré kolosszális síremlékeket emelnek Gízában. A fáraók elveszítik hatalmukat a tartományokban élő kisebb hercegek javára, ami gazdasági válsághoz vezet.
7. – 10. dinasztiák (kb. Kr. e. 2155 – 2130): Gyenge uralkodók és polgárháborúk kora. A terméskiesés és a rosszul működő közigazgatás éhínségekhez vezetett.
11. – 12. dinasztiák (kb. Kr. e. 2130 – 1785): I. Mentuhotep uralkodása alatt a thébai fejedelmek elérték a királyság második egyesülését. Théba rövid időre az egész ország fővárosa lett.
13. – 17. dinasztiák (kb. Kr. e. 1785 – 1550): A lovak és szekerek új haditechnikáját felhasználva a hikszoszok északkeletről nyomultak be Egyiptomba, elfoglalták a Deltát és meghódították Memfiszt.
18. – 20. dinasztiák (kb. Kr. e. 1550 – 1070): Az ország újraegyesítése és felszabadulás az idegen uralom alól. Egyiptom gazdasági virágzásnak és kulturális aranykornak örvend; II. Ramszesz korának egyik leghíresebb uralkodója.
21. – 30. dinasztiák (kb. Kr. e. 1070 – 332): A rövid jóléti időszakot nehézségek követték, melyek során az asszírok és a perzsák felváltva uralkodtak az egyiptomiak felett.

Harmadik köztes időszak (kb. Kr. e. 332 – 30):
Kr.e. 332 Chr.: Nagy Sándor meghódította az országot és megalapította Alexandriát. 300 éven át Egyiptom volt a görög kultúra és művészet központja.

Késői időszak (kb. Kr. e. 30 – Kr. u. 395):
Bizánci uralom és a keresztény idők: Az ország római uralom alá kerül, és római provinciává válik.
kb. Kr. u. 395 – 640 között: A Bibliát lefordították kopt nyelvre, és a kereszténység lett a fő vallás.
Kalifátus Birodalom kb. Kr. u. 640 – 935: Az iszlám csapatok meghódítják Egyiptomot és Fustatot teszik fővárossá.
Kr. u. 935 – 969 Ichsididák: A bagdadi Abbászidák török ​​kormányzókat neveznek ki Egyiptomban. Heves összecsapások törnek ki a keresztények és a muszlimok között, és az arab nyelv egyre inkább kiszorítja a kopt nyelvet.
Kr. u. 969 – 1171 Fatimidák: A fátimidák alapították Kairót, és iszlám egyetemet nyitottak az Al-Azhar mecsetben.
1171 – 1250 Aiubidák: A citadella építése.
1250 – 1517 mamelukok: A mamelukok uralkodtak, mecseteket, iskolákat és mauzóleumokat építettek.
1517 – 1798 oszmánok: Egyiptom az Oszmán Birodalom részévé válik, és a lakosság száma drasztikusan csökken.
1798 - 1801: Francia uralom
1805 – 1952 M. Ali és utódai: Mohammed Ali hatalomra kerül. Fő célja egy modern ipari és oktatási elit felépítése, hogy Egyiptom függetlenségéhez vezesse.
1882 – 1952 brit uralom: A felkelések után a britek megszállták Egyiptomot.
1898 - 1902: Az első gát építése Asszuánban.
1914: Anglia megszünteti a török ​​fennhatóságot és Egyiptomot protektorátussá nyilvánítja.
1922: Anglia elismeri Egyiptom függetlenségét. A brit főbiztos megtartja kiváltságait. A Szuezi-csatorna és Szudán továbbra is megszállva marad.
1937: I. Faruk király trónra lép.
1942: I. Faruk királyt erőszakkal kényszerítik egy britbarát kormány létrehozására. Az ország csatatérré válik. Rommel tábornok Al Alameinbe vonul, ahol a brit csapatok vereséget szenvednek.
1946: A brit csapatok kivonulnak, kivéve a csatornazónát.
1948: Az arab államok veresége Izrael állam felett.
1952: A királyt megdöntik. Átfogó reformprogram lép hatályba. A monarchiát eltörlik. Egyiptom köztársasággá alakul. Nasszer lesz az elnök. A brit csapatok elhagyják az országot. A Szuezi-csatorna államosítását a szuezi válság követi. Izrael behatol a Sínai-félszigetre. Brit és francia ejtőernyős csapatok foglalják el a csatornaövezetet.
1952-es szuezi válság: Egyiptom és Szíria egyesülve megalakítja az Egyesült Arab Köztársaságot (UAR).
1960: A gazdaság államosítása, az arab szocializmus politikája.
1965: A diplomáciai kapcsolatok megszüntetése a Németországi Szövetségi Köztársasággal, amint az felveszi a kapcsolatokat Izraellel.
1967: Hatnapos háború. Egyiptom lezárja az Akabai-öblöt, mire Izrael június 5.6-én elfoglalja a Sínai-félszigetet a Szuezi-csatornáig.
1970: Nasszer elnök meghal, Szadat lesz az új elnök.
1971: Szadat elnök felavatja az asszuáni gátat.
1972: A diplomáciai kapcsolatokat helyreállítják a Németországi Szövetségi Köztársasággal.
1973: Októberi háború – a nagyhatalmak nyomására fegyverszünetet kötnek Izraellel. Nixon amerikai elnök Egyiptomba látogat.
1977: Szadat Jeruzsálembe utazik tárgyalások céljából.
1979 - 1980: Békeszerződés Egyiptom és Izrael között. A Sínai-félsziget egy részének visszaadása. Diplomáciai kapcsolatok felvétele Izraellel.
1981 / 82: Szadat elnököt meggyilkolják; Hoszni Mubarak követi a hatalomban. Izrael visszaadja a Sínai-félsziget többi részét.
1989: Izrael visszaadja a Sínai-félszigethez tartozó Taba enklávét. Egyiptomot visszaveszik az Arab Ligába, annak ellenére, hogy nem vonta vissza a békeszerződést Izraellel.
1990 / 91: A kuvaiti válságban és az Öböl-háborúban Egyiptom vezető szerepet játszik az Irak-ellenes szövetségben, amely kiűzi az iraki hadsereget Kuvaitból.
1999: Hoszni Mubarakot negyedszer is megválasztják, újabb hatéves ciklusra.
2001: Hoszni Mubarak közvetíteni próbál a palesztinok és az izraeliek között.
2005: Egy alkotmánymódosítást követően 2005 szeptemberében tartották az első több jelölttel indított elnökválasztást. Mubarakot ötödik ciklusára választották meg.
2007: Alkotmányos reform: A szocialista utalásokat tartalmazó megfogalmazások törlése.
25. Január 2011: A Facebook-forradalom kezdete
26. Január 2011: Több ezer fiatal tüntető mozgósít a Facebook közösségi oldalon és a Twitter mikroblog-hálózaton keresztül. Mindkét szolgáltatást blokkolták Egyiptomban.
11. Február 2011: Omar Szulejmán alelnök bejelentette Mubarak lemondását. Az ideiglenes kormányt a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa alakítja. Korábban a hadsereg alkotmányos reformokat és szabad választásokat ígért.
13. Február 2011: A Legfelsőbb Katonai Tanács felfüggeszti az alkotmányt, feloszlatja a parlament mindkét kamaráját, népszavazást hirdet az új alkotmányról, és az állami televízióban bejelenti, hogy a választásokat szeptemberben az eredetileg tervezettnek megfelelően megtartják.
16/17 20. június12: A Muzulmán Testvériség korábbi tagja, Mohamed Murszi a szavazatok 51,7%-ával nyerte az elnökválasztást.
30. Június 2012: Mohamed Murszi leteszi hivatalos hivatali esküjét.
22-30 20. november12: Az elnök több hatalmat ad magának, ami napokig tartó tiltakozásokat váltott ki. Az iszlamisták által uralt alkotmányozó bizottság keresztülvitte Murszi új alkotmánytervezetét.
15/22 20 decembere12: Két népszavazási fordulóban az egyiptomiak a szavazatok 63,8%-ával jóváhagyták az alkotmányt. A választási részvétel azonban alacsony volt.
25. Január 2013: Több százezer egyiptomi tüntetett Mohamed Murszi elnök ellen.
30. Június 2013: Újra tömegtüntetések törnek ki. Emberek milliói követelik Morszi lemondását.
1. Július 2013: Az egyiptomi hadsereg főparancsnoka 48 órát adott az iszlamistáknak és az ellenzéknek a megoldás megtalálására.
2. Július 2013: Mohamed Murszi elnök nem hajlandó lemondani.
3. Július 2013: A hadsereg megbuktatta Mohamed Murszi elnököt.
4. Július 2013: Adli Mansour főbírót nevezik ki ideiglenes elnöknek. A Muzulmán Testvériség vezetőjét letartóztatják.
8. Július 2013: Adli Manszúr bejelentette az alkotmányos reform, valamint az elnök- és parlamenti választások ütemtervét. Ezeket február közepéig kell megtartani. A Muzulmán Testvériség nem hajlandó részt venni a folyamatban.
9. Július 2013: Adli Mansur ideiglenes elnök Hazem Al-Beblawi közgazdászt nevezte ki az átmeneti kormány élére, Mohammed El-Baradei ellenzéki vezetőt pedig alelnökké.
20. július 26/27.13: A bebörtönzött Mohamed Murszi volt elnököt gyilkosság és a militáns Hamasszal való összeesküvés gyanújával vizsgálják.
7. augusztus 2013: Egyiptom ideiglenes elnöke kudarcba fulladtnak nyilvánította a konfliktus békés rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.
11. augusztus 2013: A biztonsági erők bejelentették két iszlamista tüntetőtábor felszámolását Kairóban.
14. augusztus 2013: A biztonsági erők megtisztítják a tüntetőtáborokat. Egyiptom egy hónapos szükségállapotot hirdet éjszakai kijárási tilalommal. Mohammed El-Baradei alelnök lemond a tüntetőtáborok erőszakos megtisztítása miatt.
5. Szeptember 2013: Az egyiptomi belügyminiszter túlélte a kairói bombatámadást, és két hónappal meghosszabbították a szükségállapotot.
23. Szeptember 2013: Egy egyiptomi bíróság elrendelte a Muzulmán Testvériség betiltását.
12. November 2013: Feloldották a szükségállapotot.
25. November 2013: A Muzulmán Testvériséget az átmeneti kormány terrorszervezetnek minősítette.
14. Január 2014: Az egyiptomi nép szavaz az új alkotmányról.
18. Január 2014: A szavazók 98,1%-a az új alkotmány mellett szavazott, de a választási részvétel 40% alatt maradt.
27. Január 2014: Az egyiptomi fegyveres erők legfelsőbb parancsnoksága egyhangúlag Abd al-Fattah asz-Szíszi hadseregparancsnokot jelölte elnökjelöltnek.
30. Május 2014: A volt hadseregfőnök, Szíszi a szavazatok több mint 90%-ával megnyeri az elnökválasztást. Egyetlen kihívója, Hamdin Sabahi, mindössze 3%-ot kap. Miután kijelentette, hogy a választás tisztességtelen volt, elismeri vereségét.
3. Június 2014: A választási bizottság Szísit nyilvánította a következő egyiptomi elnöknek.
9. Június 2014: A hadsereg által támogatott ideiglenes kormány lemondott. Ibrahim Mahlab ideiglenes miniszterelnök a lemondás után azzal magyarázta, hogy ez lehetőséget ad az új államfőnek, Szíszinek, hogy az általa választott kabinetet állítson össze.