Az ígéret földjére vezető út
A félsziget báját és vonzerejét ősi szakrális történelméből nyeri. A Sínai-félsziget a Szuezi-csatornától keletre, a Földközi-tenger partján fekszik, a Szuezi-öböl és az Akabai-öböl között.
A Sínai-félsziget története a fáraók idejére nyúlik vissza. Ízisz átkelt a Sínai-félszigeten, hogy megtalálja férjét, Oziriszt. A fáraók tisztelték ezt a vidéket, és Harthort választották e föld istennőjének.
A fáraók idejében az emberek aranyat, rezet és türkizt kerestek ott. A Sínai-félsziget évszázadokon át csatatér is volt. A történészek az első háborúkat I. Ahmosze idejére (Kr. e. 1.500 körül) és a hekszoszok kiűzésére teszik, egészen az 1973-as októberi háborúig.
A Sínai-félsziget természetesen számos bibliai eseményről is ismert. Például itt történt a kivonulás, a zsidó nép Egyiptomból való távozása Mózes próféta vezetésével.
Továbbá, az első, III. Thotmesz vezette expedíció (Kr. e. 1.479) átkelt a Sínai-félszigeten, hogy egyesítse a népet és kiűzze a betolakodókat. Nagy Sándor szintén átkelt a Sínai-félszigeten, amikor Kr. e. 333-ban meghódította Egyiptomot.
A Sínai-hegység ma
A Sínai-félsziget gyönyörű tájakban gazdag. Délen magas hegyek, északon pedig mangroveerdők és datolyapálmák találhatók. A Sínai-félsziget számos édesvízi forrásáról is ismert, amelyekről azt mondják, hogy gyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek.
A Sínai-félsziget partvonala több mint 750 km hosszan húzódik. A Vörös-tenger meleg, tiszta vizében változatos növény- és állatvilág virágzik. A népszerű üdülőhelyekkel, mint például Sharm El Sheikh, Naama Bay és Dahab, a Sínai-félsziget februártól októberig a strandolók, búvárok és sznorkelezők kedvelt célpontja. Állítólag a Sínai-félszigeten találhatók a világ legszebb merülőhelyei.
Nomád sivatagi lakók
A Sínai-félsziget a beduin nép otthona. Többnyire északon élnek. Lakóik számát 80 000 és 300 000 fő közé becsülik, akik 14 különböző törzshöz tartoznak. Mindegyik törzsnek megvan a saját kultúrája, szokásai és hagyományai.
Az itt élő beduinok közül sokan részben rokonok a jordániai és észak-szaúd-arábiai beduinokkal.
A beduinoknak évszázadok óta meg kell birkózniuk a Sínai-félsziget zord körülményeivel. Idővel elmélyült környezettudatosságra tettek szert. Az értékes természeti erőforrásokat szigorú törvények és hagyományok védik. Például a beduinok aprólékosan szabályozzák vízfogyasztásukat, és a növényzetet is gondosan megőrzik. Nem véletlen, hogy egy beduin közmondás így szól:
„Egy fát megölni olyan, mint egy lelket megölni.”
A sivatagban az élet elsősorban az úgynevezett klánok körül forog. Ezeket a csoportokat sejkek vezetik, és a hűséget és a vendégszeretetet hangsúlyozzák. Ezeket az erényeket nagyra értékelik a sivatagban.
A teát hagyományosan háromfős csoportokban kortyolgatják. A beduinok kecskeszőrből szőtt sátrakban alszanak, amelyeket néha birkagyapjúval kevernek. A nők fekete fejkendői és ruhái gyakran díszesen hímzettek, a színeknek különleges jelentésük van: a piros hímzés azt jelenti, hogy a nő házas, a kék pedig azt, hogy egyedülálló.
