Pátriárkákból és papokból, mártírokból és ikonokból
Származás
A kereszténység nagyon korán érkezett Görögországba Pál misszionárius apostol révén az I. században, amely akkor a Római Birodalom része volt. A Római Birodalom megosztása után Görögország Konstantinápoly alá került. Kr. E. 1 körül a keleti közösségek és Róma közötti addig veszekedő veszekedés szakadáshoz vezetett. Az ortodox egyház elvált a római katolikustól.
elv
Mária tisztelete, valamint számtalan vértanú tisztelete és az ikonok imádata fontos szerepet játszik az ortodox közösségekben. Az istentiszteleten a hívőket nem jó életmódra buzdítják, mint a katolikusok vagy a protestánsok esetében, de a lényeg a szentek és Isten dicsérete. A katolikusokkal folytatott veszekedés abban az időben főleg abban a kérdésben indult ki, hogy kitől származik a Szentlélek. Az ortodoxok számára ez csak Istentől indul, míg a katolikusoknál Jézustól is.
Fesztiválok
A legfontosabb fesztivál Görögországban a húsvét, amelyet az ortodox naptár szerint nem egyidejűleg ünnepelnek húsvéti fesztiválunkkal. A szintén központi jelentőségű karácsony mellett számos más egyházi ünnepet is megünnepelnek. A családi körzetben nemcsak a születésnapot, hanem mindenekelőtt a névnapot ünneplik.
Egyházi álláspontok
Az ortodox egyház szigorúan hierarchikus. A papoknak és diakónusoknak felszentelésük előtt dönteniük kell: vagy megházasodnak, vagy szerzetesek lesznek. A legtöbben azonban úgy döntenek, hogy megházasodnak és családot alapítanak. A szerzetesek és a püspökök nem köthetnek házasságot. A püspökök, valamennyien egyenrangúak, megválasztják fejüket, Athén érsekét. Az egyházi vezetők jelentős mértékben bekapcsolódtak a XX. század politikájába. A mai napig minden kormányváltáshoz szakvásár is társul.
Politikai befolyás
A politikának nagy hagyománya van a görög egyházban: amikor Görögország még az Oszmán Birodalom része volt, az egyháznak különleges jogai voltak. Az egyházi vezetők anyagi helyzetben voltak, és nagy hatással voltak az emberekre. Az egyház erős pozícióját a görög nemzettudat megerősítésére és a kulturális örökség fenntartására is felhasználta. Az egyház és az állam szétválasztása későn kezdődött, és még nem teljesen tökéletes. Például 1982-ig nem lehetett házasságkötést polgári szertartáson és nem a templomban.
A PASOK-kormány azonban hozott néhány törvényt az egyház ellenzékével szemben, amelyek jelentősen csökkentették befolyását. Az egyház és az állam közötti vita a Simitis-kormánnyal is újra kirobbant. A keserű egyházi ellenállással szemben a görög kormány erőfeszítéseket tett arra, hogy a vallási hovatartozás már nem szerepel az igazolványban, ma már magánügynek tekintik, ezért nincs helye az útlevélben.
Egyház és társadalom
A lakosság több mint 95% -a az ortodox egyházhoz tartozik. Az egyházi lemondások továbbra is ritkák, és nem kell egyházi adót fizetni. Számos egyházközségben a pap esténként a kafenionban ül, tavlit játszik, és a pletykák miatt figyeli juhai morálját. Noha a hosszú, fekete ruhás és pigtailos urakat mindenütt tisztelettel kezelik, a mindennapi életre gyakorolt hatásuk egyre inkább csökken. De ez nem azt jelenti, hogy az egyházi ünnepeket már nem ünneplik, vagy a gyertyákat és a tömjéneket már nem gyújtják meg a templomokban. A feldíszített ikon és az olajlámpa még mindig minden házban megtalálható, még akkor is, ha a neveletlen lány szüzessége nem mindig olyan jó, mint az előző években.
