Mexikót nagy hegyvonulatok, a Sierras szelik át. Közöttük völgyek és magas fennsíkok találhatók. Az ország területének csaknem kétharmadát ezek a fennsíkok teszik ki, amelyek magassága 1.000 és 2.400 m között van. A Sierra Madre Occidental a Csendes-óceán, a Sierra Madre Oriental a Mexikói-öböl határát képezi. Mindkét hegylánc 1.200 km hosszú. Mexikó földrajzi központja, a Mesa Central (középső magas fennsík) egy vulkanikus eredetű hegység. Kelet-nyugati irányban húzódik. Magában foglalja Mexikó legmagasabb hegyeit: Pico de Orizaba, 5.639 m, Popocatepetl, 5.452 m, és Ixtacchiuatl 5.286 m. A Csendes-óceán határa délen a Sierra Madre del Sur. Mentén
A Sierra de Chiapas Guatemalával határos. Csak a Yucatán-félsziget síkság jelentős emelkedők nélkül.

Síkvidéki és síkvidéki területek csak a tengerparti régiókban fordulnak elő. Keleten, pontosan ott, ahol Ön is van, mocsaras és hordalékos földek, lagúnasávok és részben dzsungel található a sík parti sávban.

Nagy kiterjedésű sivatag borítja Mexikó északi részét, főként Chihuahua államot. A legnagyobb összefüggő sivatagi területek Sonora és Baja California államokban találhatók.

A víz természetes eloszlása ​​Mexikóban nagyon kiegyensúlyozatlan. Különösen északon a Csendes-óceánba ömlő folyók csak a part menti régiókban használhatók. Nem érik el a hatalmas kiterjedésű sivatagot északon. Még Közép-Mexikóban is kevés olyan folyó van, amely gazdaságilag életképes. Másrészt a déli öbölvidéket a Grijalva és az Us umacinta folyórendszerrel szinte ellepte a víz. Ez a két folyó szolgáltatja Mexikó teljes vízmennyiségének 28%-át az Öbölbe. Ez a két folyó azonban kommunikációs és közlekedési útvonalnak sem alkalmas. Bár a Rio Bravo (az USA határfolyója, amelyet a gringók Rio Grande-nak hívnak) nagyon hosszú, 2.800 km-es, vizet alig szállít (a teljes vízmennyiség mindössze 1,5%-a).

Forrás: Karl-Wilhelm Berge és Angelika Erdmann: Reise-Handbuch Mexico. Dormagen 1994.