Rövid áttekintés a világvallásról

Az iszlám kifejezés
Az iszlám szó szerint azt jelenti: „megadás, elfogadás, átadás, behódolás”. Muszlimnak lenni azt jelenti, hogy átadjuk magunkat a legfőbb isteni uralkodó akaratának. Mivel Isten akaratát törvények határozzák meg, az iszlám a jog vallása. Ezek a törvények nemcsak a túlvilághoz igazítják az embereket, hanem az egész világot formálják. Mivel Isten mindennek az uralkodója, az iszlám nem ismeri a szellemi (vallás) és a világi szétválasztást. Ennek logikus következménye, hogy sok országban az iszlám az államvallás. A keresztény értelemben vett üdvösség az iszlámban nem fordul elő. A világtól való elfordulás sem az iszlám szellemében történik: nem a szerzetes az ideális, hanem a házas férfi.

Az iszlám története
Az iszlám szigorúan monoteista vallás (nincs más isten, mint Allah), és a legfiatalabb a nagy világvallások közül. A 7. században keletkezett, amikor Mohammed (született 570 körül) mekkai kereskedő 40 éves kora körül isteni kinyilatkoztatásokat közvetített, amit kezdeti habozás után közölt az emberekkel. Mohamed új tanítása gyorsan sok követőre talált. Köztük volt felesége, Hadija és unokatestvére, Ali. Mivel azonban Mohammed is heves ellenállásba ütközött, 622-ben úgy döntött, hogy Medinába (Yatrib) emigrál. A kivándorlás (hidzsra) ideje az iszlám naptár kezdetét jelenti.

Az új vallás viszonylag rövid idő alatt, még 632-ben bekövetkezett halála után is hatalmas területeket hódított meg az Arab-félszigeten, és a 8. századra Észak-Afrikán keresztül Spanyolországig és Franciaországig terjedt.

Mohamed tanításait „Isten kimondott szavának” tekintik, és a Koránban 114 szúrában vannak leírva, hosszúság szerint rendezve. További iszlám források a hadísz (= Mohamed átadott szavai és tettei) és a Szíra, a próféta életrajza.

Mohamed utódai az úgynevezett "négy jól vezetett Khalifa" voltak: Abu Bar, Omar, Utman és Ali. Ez utóbbit azonban soha nem ismerte fel mindenki, és 661 -et meggyilkoltak. Ezt megelőzően Mi'awiya (Szíria kormányzója) maga is kalifát hirdetett a 657 -es szifini csata után.

Két különböző hit alakult ki: a szunniták (90%) és a síiták (10%). A síiták azon a véleményen vannak, hogy csak Mohamed vér szerinti rokona vállalhatja a vezető szerepet, és nem, mint a szunniták, a közösség által választott személy.

Az ima
Mohamed próféta azt mondta: „Imádkozzatok térden állva, fekve vagy ülve, nappal vagy éjszaka – de imádkozzatok. Nektek, gyerekeknek, akik a helyes utat akarjátok követni, a megbeszélt időpontokban kell imádkoznotok, és ha nem tudtok imádkozni, akkor elhalaszthatjátok az imát egy másik időpontra, de soha ne aludjatok el úgy, hogy ne dicsérjétek Istent."

Az ima minden muszlim számára kötelező. Az imákat naponta ötször, meghatározott időpontokban imádkozzák, amikor a müezzin (= kiáltó) hív. Az öt ima: Sobh, Dohr, Asr, Maghrib és Isha. Mindegyik felülésből és leborulásból (= kettős leborulás) áll, amelyeket Rakaa-nak neveznek. Minden ima bizonyos számú rakaasból áll.

Ez így folytatódott: "Mielőtt imádkoznál, teljesítened kell a következő négy parancsot."
1. A testednek és a ruhádnak tisztának kell lenniük, csakúgy, mint annak a helynek, ahol imádkozni választottál.
2. Szerényen kell öltözködni, hogy a tested takarva legyen (a férfinak a köldöktől a térdig, a nőnek pedig a keze és a láb kivételével az egész testet kell takarnia).
3. Mekkába, a Szentföldbe kell fordulnod, ahol Isten háza, az Al Kába áll.
4. Biztosan megtisztítottad a lelkedet a következő testrészek megmosásával: arc, kezek könyökig, fejrészek és lábfejek.

Az imádságban fontos a nemek elkülönítése, és a rituális cselekvés betartása. A testrészek tisztítása (=mosás) előre meghatározott sorrendben történik. Kivételes esetekben, amikor nincs kéznél víz, a mosás helyett kavics vagy homok használata is megengedett.

Az iszlám öt sarokköve
1. A Shahada hitvallás
Bizonyságomat teszem: „Nincs más isten, csak Isten. Mohamed Isten küldötte. "A síiták gyakran hozzáteszik:" Ali Isten barátja. "
2. A "Salat" ima
Napi 5 alkalommal: napkeltekor, délben, késő délután, napnyugtakor és napnyugta után.
3. Az adó, a szegényadó "Zakat"
A zakatot minden felnőtt, épeszű muszlimnak személyesen kell odaadnia rászoruló személyeknek.
4. Ramadán hónapban a "Saum" böjt.
5. A "Hajj" zarándoklat a mekkai Kábaba
Minden muszlimnak egyszer kell zarándokolni Mekkába.

A Korán
A Korán (= előadás, olvasás), az iszlám szent könyve azoknak a kinyilatkoztatásoknak az írott gyűjteménye, amelyeket Gábriel arkangyal adott át Mohamed prófétának lépésről lépésre több mint 20 éven keresztül. Az ember Mohamed verbális ihletésében hisz: vagyis a Korán szó szerint Isten szava. A Koránt (valójában) lefordíthatatlannak tartják, mivel minden fordítás értelmezést eredményez. A Korán arab nyelve a mindenkori arab norma.

A Korán 114 szúrára (fejezetre) oszlik. A szúrák hosszuk sorrendjében vannak elrendezve (kivéve az első szúrát): a 2-es szúra a leghosszabb szúra, a 114-es a legrövidebb. Az első szúra, az "Al Fathia" az úgynevezett nyitó szúra.

Különösen nagy érdem, hogy fejből tanuljuk a Koránt, ezt tanítják a Korániskolákban. Azonban nem a tartalom megértése a kérdés, hanem a szavak fejből való ismerete, mert ezek Isten szavai. Minden hívő muszlim arra törekszik, hogy a Korán minél több szúráját fejből sajátítsa el, és a lehető leggyakrabban olvassa el a Koránt.

A szó legigazibb értelmében a Korán megbecsülésének "látható" bizonyítéka az iszlám írásművészet, a kalligráfia. A Korán-verseket gyakran használják amulettként is a gonosz szem, a betegség és más rossz ellen.

Ramadan
Évente egyszer, a ramadán szent hónapjában az egész iszlám világ böjtöl. A ramadán az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. A ramadáni böjt az iszlám öt pillérének egyike, és az egyik fő kötelesség, amelyet a muszlimoknak teljesíteniük kell. A ramadán kezdete a holdtól függ, és évről évre változik.

A böjtnek különböző jelentése van, mindenekelőtt az Allahhoz fordulást szolgálja, egyben öntisztulási módszer is, de az egészségre is jótékony hatásúnak tartják. A hívő embernek képesnek kell lennie arra is, hogy együtt érezzen az éhezőkkel és szenvedőkkel. A muszlimok számára azonban a böjt többet jelent, mint az étkezéstől való tartózkodást. Az első hajnaltól, attól az időponttól kezdve, "amikor meg tudod különböztetni a fehér fonalat a fekete fonaltól" (Imsak) napnyugtáig (Iftar), kerülni kell az evést, az ivást, a dohányzást és a nemi érintkezést. Bárki, aki idős, beteg vagy utazik, megtörheti a böjtöt, akárcsak a terhes nők és a szoptatós anyák. A böjti napokat azonban pótolni kell. Ha ez nem lehetséges, minden kimaradt nap után egy rászoruló étkeztetése vagy alamizsna adható. A böjti hónapban a közélet drasztikusan megváltozik, szigorúbban tartják be a napi öt imát, sokat olvassák a Koránt, több időt töltenek a családdal, és adományoznak rászorulókat.
Esténként minden étteremben és szállodában „ramadán sátrat” állítanak fel, és vannak különleges Ramadan specialitások. Naplemente után lakomázni lehet – a (főző)művészet minden szabálya szerint. A Ramadán végén van az "Eid al Fitr" fesztivál, amely bizonyos párhuzamokat mutat a keresztény karácsonyi fesztivállal.

A ramadán idején az Emírségekben tartózkodó külföldieknek a nyilvános helyeken (beleértve a strandokat is!) az alábbi szigorú szabályokat kell betartani: Napközben tilos itatni, enni és dohányozni.

Természetesen a szálloda légkondicionált éttermeiben lehet enni és inni. A kijelölt éttermeket függönnyel választják el, hogy a böjtölőnek ne legyen étvágya. A szolgáltatások a szállodák kültéri területén nagyon korlátozottak a ramadánban. A szobaszerviz viszont tökéletesen működik.