Sharjah a harmadik legnagyobb emirátus az Arab-öbölben.

Lényegesen több földgázzal rendelkezik, mint olajkészlettel. Sharjah uralkodó családját al Qasiminak hívják. Az egész északot egykor az al Qasimi törzs uralta. A 18. század végén négy testvér osztozott az uralmon, ami később két emírséget eredményezett: Ras Al Khaimah és Sharjah.

A Sharjah Emirátus három exklávét foglal magában az Indiai-óceán partján: Dibba, Khor Fakkan és Dhor Kalba. Ez teszi Sharjah-t az egyetlen emírséggé, amely kikötőkkel rendelkezik a Perzsa-öbölben és az Ománi-öbölben. A Trucial Coast idején Sharjah a britek katonai központja volt; az 30-as években itt épült az Arab-félsziget első repülőtere. Sharjah az 20-es évek közepéig az Egyesült Arab Emirátusok közül a legfontosabb volt, de a viszonylag csekély olajtartalékok miatt nem tudott lépést tartani Abu Dhabi és Dubai növekedésével. Az első szállodák az 1950-es években épültek. Az alkoholtilalom 1970-ös bevezetése után a vendégek száma rövid időre csökkent, de az 1985-es kuvaiti válság után ismét helyreállt.

Sharjah a legkonzervatívabb emirátus, mivel még a külföldiek számára is szigorú alkoholtilalom van érvényben. 1998-ban az UNESCO az arab világ kulturális fővárosává nyilvánította Sharjah-t. A város ismert a Kék piacról, a számos múzeumról és a csodálatos épületekről, amelyek ügyesen ötvözik a modern építészetet és az arab hagyományokat. A Perzsa-öböl partján elterülő hosszú, csodálatos sugárutak és a mesterségesen létrehozott szárazföldi tavak sétálni csábítanak. A hosszú homokos strandok, a város turisztikai fejlődése és az Emirates Highway bővülése teszi Sharjah-t nagyszerű üdülési és kirándulási célponttá, amely autóval 30 perc alatt elérhető Dubaiból.